Hosszú érvelést tett közzé Kuti Zsolt monetáris politikáért, pénzügyi elemzésekért és statisztikáért felelős, valamint Baksay Gergely az MNB elemzésekért felelős ügyvezető igazgatói a vállalkozói érdekképviseletektől érkező kritikákra, hogy a magas kamatok fenntartásával a központi bank elfojtja a növekedést. Mint írják: az infláció a valódi probléma a gazdaságban, ezt pedig szigorú monetáris környezet nélkül nem lehet kezelni.
A VOSZ főtitkára szerint nagyobb lépésekben kellene csökkenteni az alapkamatot a piaci hitelezés élénkítése és a beruházások beindítása érdekében.
Kis mértékben romlott a vállalkozások hangulata a harmadik negyedévben - derül ki a VOSZ Barométer felméréséből. A cégek árbevétellel kapcsolatos várakozása romlott, a béremelési szándékuk gyengült, valamint egyre nagyobb problémát jelent az üzleti partnerek nem teljesítése.
Bérkérdésekről tárgyalt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdán, a munkavállalók és a munkaadók kezdeményezték, hogy az idei infláció ellentételezésére a munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak a dolgozóknak egyszeri, 100 ezer forint juttatást az idén.
A jelentős infláció ellenére idén nincs keret a kis- és középméretű vállalkozásoknál további béremelésekre – mondta az RTL-nek Vállalkozók és Munkáltatók Szövetségnek (VOSZ) főtitkára.
A hazai kis- és közepes vállalkozások rosszabbnak értékelik az aktuális gazdasági környezetet és a kilátásokat, mint az első negyedévben volt tapasztalható - derült ki a VOSZ-Barométer, a vállalkozói szféra "időjárás-(előre)jelzőjének" friss, második negyedévre vonatkozó felméréséből. Az adatokat egy csütörtöki eseményen Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, valamint Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet, társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója mutatta be. Külön érdekes fejlemény, hogy néhány hónap alatt mennyire átalakult a vállalkozók kockázatérzékelése: komoly problémává kezd válni a körbetartozások kérdése. Perlusz László az eseményen külön szót ejtett a kormány legutóbbi intézkedéséről, amely a magánegészségügyi szektor számára állít adminisztratív akadályokat és mesterséges tiltást hajt végre. Ez szerinte nem előnyös lépés.
A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni. Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.
Jelenleg nem a bérharcnak, hanem a munkahelyek megőrzésének van itt az ideje – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László arra a felvetésre, hogy legalább 26 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség. A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatású lenne, irreális annak megvalósítása.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
Részletes, számos intézkedést magába foglaló energia-kríziscsomaggal állt elő a VOSZ, amely a kis- és középvállalkozásokat, áttételesen pedig a munkavállalókat védené. A munkaadói szervezet szerint legalább akkor megrázkódtatást hoz az energiaválság a következő hónapokban, mint a Covid 2020-ban, így indokolt a több ezer milliárdos mentőcsomag mielőbbi végrehajtása.
„Szerencsés” az a vállalkozó, amely „csak” 3-4-szeresére emelkedő, de legalább fix áras gázszámlával kalkulálhat tavalyhoz képest. A cégek jelentős része azonban 5-10-szeres gázáremelkedéssel kénytelen megküzdeni. Év végén, a jövő év elején tetőzhet az energiaválság, addig pedig a vállalkozói szövetségek szerint nem lehet más a cél, mint a lehető legtöbb céget életben, vagyis működőképes állapotban tartani. Ez még állami segítség mellett sem ígérkezik majd könnyűnek, a második félévben óhatatlanul jönnek majd a működési szüneteltetések, csődök és az ezzel együttjáró elbocsátások. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára beszélt minderről a Portfolio-nak.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint az újabb energiadrágulás miatt bezárási hullám fenyeget. Az RTL Híradónak a szövetség főtitkára kiemelte, hogy többen és hosszabb időre zárhatnak be, mint a koronavírus-járvány miatt. A cégek egy részének olyan magasra kellene emelnie az árait, amit képtelenek kifizetni a vásárlói.
Kizárólag lakossági fogyasztók maradhatnak a rezsicsökkentés rendszerében, ez derült ki egy szombati kormányrendeletből. Az eddig a rezsicsökkentés előnyeit élvező 30-40 ezer mikro és kisvállalkozás emiatt jelentős áremelésre kényszerülhet, de Perlusz László VOSZ-főtitkár szerint így sem biztos, hogy elkerülhető a tömeges csőd.
380 és 390 forint között ingadozó euróárfolyam, száguldó olaj- és földgázár, nagyot emelkedő fémalapanyagárak, 24 óráig érvényes árajánlatok, várhatóan még tovább emelkedő jegybanki kamatok, megszakadó ellátási láncok. Ezek lehetnek a legfontosabbak azok közül a gazdasági hatások közül, amelyekkel meg kell küzdeniük idén a magyar cégeknek az orosz-ukrán háború miatt. Sok cég vészforgatókönyvet készít.
A 200 ezer forintos minimálbér elérése érdekében a vállalkozásokat a kormány kész kompenzálni, ezért a bértárgyalások szerdai fordulóján javaslatot tett arra, hogy 2022. január 1-től a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 4 százalékponttal csökkenjen - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárgyalást követő sajtótájékoztatón Budapesten. Bodó Sándor hozzátette, a szocho csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál.
Már zajlanak az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről - erről beszélt a Világgazdaság szerdai számában Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Súlyos örökség nyomja a magyar gazdaságot.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
